Ezüsthárs tanösvény
ZSELIC ERDŐGAZDASÁGI TÁJ
GEOLÓGIAI VISZONYOK
A Zselic a pécsi Mecsek északi lejtőjéhez támaszkodó fiatal harmadkori rétegekből felépített pannonkori dombvidék. Az alacsonyabb hegyhátakat lösz borítja, a magasabb részeken maguk a pannon rétegek alkotják a felszínt. A Zselic északi lábánál a Kapos völgyében a lösz helyét sok helyen negyedkori (diluviális) durva homok foglalja el, amely néhol sajátságos barázdált dombokat alkot. A lösz tájak jellegzetes meredek falú vízmosásaitól ennek a szakasznak lankás, barázdált oldalú mellékvölgyei szembeszökően elütnek. A Zselic belsejében a pannon rétegek között itt - ott (Béc, Hárságy, Gálosfa) homokkőpadok akadnak.
A Zselicben a löszmorfológia számos eróziós formája alakult ki, és tette változatossá a felszíni viszonyokat. A széles dombhátakat és a lankás oldalakat meredek falú mély eróziós völgyek rendszerei hálózzák be, melyek a kelet - nyugat irányú vízválasztókról észak - dél irányba lefutó széles fővölgyekbe torkollanak.
Sok szeretettel köszöntjük az Ezüsthárs Tanösvényen.
Az Önre váró 6,2 km megtétele során találkozik a Zselicre jellemző növény és állatvilág jelentős részével. A legfontosabb erdőalkotó fafajokat információs táblákon (helyüket a nyomvonalról készült térképen jelöltük) mutatjuk be. A lágyszárú- és cserjeszint, valamint az állatvilág fajgazdagságára egy rövid felsorolással hívjuk fel az érdeklődők figyelmét.
Kellemes sétát és kikapcsolódást kívánnak Önnek a MEFA Rt. Szigetvári Erdészetének dolgozói!
Tisztelettel:
Sajgó Ferenc
erdészeti igazgató
A TERMÉSZETBARÁT TÍZPARANCSOLATJA
Az erdőben dolgozó közlekedő hatalmas gépek, a világot elöntő műanyagáradat, a keletkezett egyéb hulladékok következtében a természet károsítása most még fokozottabb.
1. Hagyd meg minden állatnak és növénynek a szabad természetben való életet. Ne csinálj felesleges növény-, lepke-, bogár- és hasonló gyűjteményt. Ha komolyan óhajtasz ilyennel foglalkozni, úgy gyűjts csak igazi szakemberek és természetbarátok felügyelete és útmutatása mellett és legyél kevéssel megelégedett.
2. Hagyd a ritka növényeket, állatokat, ásványokat stb. helyükön; gondold meg, hogy embertársaid is óhajtanak ezek szépségének gyönyörködni és hogy a te kötelességed is a természeti szépségeknek fenntartása és megóvása.
3. Ne húzd ki a növényeket gyökerestül és ne szakítsd le a fáknak a bokroknak ágait. Ha szükségelsz ágakat, úgy vágd le azokat éles késsel vagy ollóval. A fa kérgét ne vagdosd össze.
4. A virágot ne szakaszd hiába és ügyelj arra, hogy a szedésénél a törzs meg ne sérüljön és hogy legalább néhány virág maradjon a törzsön magképződés céljából.
5. Támogasd a mai napság oly nagyon szorongatott madárvilágot etetőhelyek és itatók létesítése, valamint fészkelő-odvaknak stb. kihelyezése által.
6. Ha madárfészket találsz, úgy szemléld azt csak távolról. Ne nyúlj sem a fészekhez, sem annak tartalmához és hallgasd el titkodat.
7. Védd meg ember és állatokkal szemben az állítólag kártékony, de a valóságban hasznos állatokat (pl. sündisznó, vakond, bagoly). Azon állítás, hogy bizonyos állatok kártékonyak, többnyire a természet félreismerésén alapszik.
8. Ha kénytelen vagy kártékony állatokat megsemmisíteni, úgy öld meg őket lehetőleg gyorsan és fájdalmatlanul. Ne kínozz más állatokat sem.
9. A szabad természetben ne dobálj szét virágot, papírt és más hulladékot.
10. Általában védd meg szűkebb és távolabbi szülőföldedet pajkos rombolásoktól, tiszteld a régi szokásokat és a régi bevált építési módot, anélkül, hogy az egészséges haladástól elzárkóznál.
Az idézett tízparancsolat az „Eperjesi Lapok” 1919. május 18-i számában volt olvasható. Véleményünk szerint korunkra is maradéktalanul érvényes, ezért intelmeit fogadjuk meg, tartsuk be, és tegyük közhírré.
