Mozsgó község bemutatása
A község földrajzi és közigazgatási elhelyezkedése
A megyeszékhelytől, Pécstől való távolsága 40 km, a legközelebb hozzá fekvő város Szigetvár, amelytől 8 km távolságra helyezkedik el. Szomszédjai még Almáskeresztúr, Csertő, Szulimán, Szentlászló falvak.
Közúton jól megközelíthető.
Pécsről a 6-os számú főközlekedési úton Szigetvárig kell közlekedni, majd a 67-es számú főút következik, amely Mozsgó mellett halad el. A községen keresztül bekötőút vezet Almáskeresztúrra
A település igen szép fekvésű, a Zselicnek a déli nyúlványaira épült. E dombokkal szegélyezett, védett terület nagyon sok forrást rejt magában. Jellegzetesen mozsgói patakja a Porovica, mely a környék kis vizeit összegyűjtő Almásba ömlik.
Közigazgatási hovatartozása szempontjából 1950-től Szigetvár és környékének településeivel együtt Baranya megyéhez csatolták.
A település már a múltban is gazdasági és közigazgatási központ volt, közös jegyzőséggel, plébániával, iskolával, orvossal. A Mozsgói Körjegyzőség 1872-ben alakult.
Ma Almáskeresztúrral, Csertővel, Szulimánnal közösen üzemeltetik az óvodát, iskolát, az egészségügyi ellátást, és - Csertő kivételével - a körjegyzőséget.Lakóinak lélekszáma 982 fő. (2009. év végi adat)
A község történeti bemutatása
Már az őskorban is lakott hely lehetett, melyet a feltalálható emlékek bizonyítanak. A mai Mozsgó területén a késő bronzkorból való emlékeket találtak. Ugyancsak a régészeti leletek tanúskodnak a kelta és később a római kori, majd Árpád-kori település létezéséről.
A község az írásos emlékekben 1330. évben Dombró vagy Dumburou néven fordult elő először, ekkor a Viszlai család birtoka. 1375-től használják a Mozsgó nevet először Mosgov alakban. 1403-tól a Szigetvárt tulajdonul bíró Anthimius János fiának adományozza Mozsgót. A század végén már a Szentgáli családnak is tulajdona volt, amelynek nevét ma a Mozsgótól észak-keletre levő völgy és tanya őrzi.
A másfélszázadig tartó török elnyomatást Mozsgó is megsínylette. Sziget várának közelsége miatt a törökdúlás idején csaknem teljesen elpusztult. A 18. század elejére elnéptelenedett, pár család élt itt. Birtokosa Sárközy János. Az 1726-ban már a gróf Batthyány családé volt.
1726 táján magyarok és horvátok kezdték benépesíteni, később németek is érkeztek. A XIX. század első felében a három nemzetiség egyenlő arányban szerepelt. A század második felétől a magyar nyelv kezdett általánossá válni.
Római katolikus templomát 1746-ban gróf Batthány Károly építtette, melyet 1876-ban neoromán stílusban újjáépítettek. Bejárata a jáki templom román stílusú kapujához hasonlít, szentélye barokk.
Építészeti látnivaló
A gyönyörű uradalmi kastély, melyet 1896-ban a bankár Biedermann család építtetett, Lechner Ödön tervezett. Jelenleg fogyatékos személyek szociális otthonaként funkcionál. A kastély parkjában Kirstein Ágoston tervei alapján készült sírkápolna áll, mely 1906-ban készült el. A park természetvédelmi terület. A kastélytól északra található a volt uradalmi magtár, amely ma ipari műemlék jellegű épület.
A faluban három emléktábla és egy emlékmű látható. A mozsgói születésű, a századforduló után élt Kazaliczky Antal színművészre, színműíróra (1852-1917) emlékezik a tábla a Petőfi utcában. Batthyány Kázmérnak (1807-1854), az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc külügyminiszterének állít emléket az 1982-ben leleplezett emléktábla. A harmadik Lengyeltóti János (1910-1991) nevét és itteni tevékenységét örökíti át az utókornak. 1996-ban állították, és ekkor vette fel az általános iskola az ő nevét.
Közös emlékműn szerepel a falu 44 első világháborús és 27 második világháborús hősi halottjainak névsora.
1985-re készült el az a kétszintes épület, mely otthonul és munkahelyül szolgált a körzeti orvos és a körzeti védőnő számára. Az épületegyüttes ma a községi könyvtárnak és a védőnői szolgálatnak ad otthont. Az épület szomszédságában áll az a kistürbére emlékeztető, modern épület, melyben a Szigetvár és Vidéke Takarékszövetkezet kirendeltsége található. Átadása 1992 szeptemberében történt. Vele szemben, az 1993 novemberében használatba vett, tetszetős posta épülete található.
2000-ben az országos millennium ünnepségek részeként az 1956-os események tiszteletére készített kopjafát avattak, melyet a posta melletti emlékparkban helyeztek el.
